30/ Az első poszt Angliából

Nagyjából négy hete érkeztünk ki Anglia északi részére, Wakefield-be. Ez a pár hét is nagyon eseménydús és izgalmakkal teli volt.

Wakefieldben

Mit ér a nyelvtudásunk

Az angol tudásunkat már az első napokban erőteljesen próbára tette a sors.

Az első fontos lépés kiérkezésünkkor az NI interjúra való jelentkezés volt. Az NI (National Insurance- itteni adó és tb szám egyben) számra szükségünk van, hogy munkát tudjunk vállalni, az itteni tb-ét erre fizetjük, valamint, ha később sole trader-ként (magánvállalkozó) szeretnék dolgozni szintén  fontos, hogy már rendelkezzem vele.

 Gördülékenyen vettük az első akadályt, azaz, hogy megértsük az ügyintézőt és megértessük magunkat telefonon keresztül. Bár sok akcentust jól értek (japán, chilei, brazil, thai stb.)  elég erőteljesen az ausztrál angolhoz vagyok szokva, a párom pedig az amerikaihoz, így mindketten küzdünk még a Britt kiejtéssel. Ráadásul vidéken vagyunk, úgy hogy erre még a tájszólás is rátesz egy lapáttal. Bár a nevemet betűzés után sem sikerült helyesen leírniuk, de meg volt az időpont, megértettük, hogy hova és mikor kell mennünk. Aránylag közeli időpontot kaptunk 4 nappal későbbre.

És itt jött a második próbatétel:

Ha jól emlékszem egy ausztrál bevándorlási ügynök oldalán olvastam, hogy : ha úgy érzed tudsz angolul, akkor gondolj bele, hogy rosszul leszel és orvoshoz kell menned.  Meg tudnád oldani a helyzetet, el tudnád mondani, mi fáj, mi a baj?

Kórházban, Atti a CT-re várva

Az interjú reggelén a párom nagyon rosszul lett. Már korábban is volt veseköve, most is az okozta a galibát. Nagyon erős fájdalmai voltak. Mivel az EU-s tb kártyánk mellé, egy utasbiztosítást is kötöttünk, amibe telefonos segítséget is biztosítanak, ha gond lenne, egyből felhívtam a diszpécsert. A hölgy az adatok egyeztetése után közölte, hogy Ő ugyan tud nekem orvost hívni (ez benne van a szolgáltatásukban) de az egy vagy akár két órát is igénybe vehet, így ha nem várhat a dolog, jobban járok, ha magam intézem. KÖSZI.... Ha a hegyen vagyok síbalesetben, nyílt törést szenvedve, akkor ott vérzem el...

Így nem volt más, mentőt hívtam. Szerencsére a mentőálomás itt van két saroknyira, így még le sem tettem a telefont már kiérkeztek. A telefonálás közben gyorsan kikerestem a a vesekő angol megfelelőjét,  és azokat a szavakat is leírtam, amiket tudtam magamtól is (pl: hányás, görcs stb.) Úgy voltam vele, hogy bár el tudom mondani, biztosabb, ha le is van írva és látja a kiérkező mentőorvos, nehogy a kiejtésbeli különbségek miatt félreérsenek valamit. A mentőben  is segítettem a páromnak fordítani, szegény nem nagyon tudott koncentrálni a fájdalomtól, főeg miután egy kis "kéjgázt" kapott, hogy el tudjon lazulni. 

Wakefield

Beérkeztünk a sürgősségire, ahol egy nagyon kedves doktornőt kaptunk. Szintén elmondtunk neki mindent. Szerencsére további fájdalomcsillapításra már nem volt szükség, csak rengeteg folyadék bevitelre a CT vizsgálat előtt. Amíg a vizsgálatra vártunk én ki-be rohangáltam az épületből, hogy telefonálni tudjak. Fel kellett hívnom a Job Centert, hogy lemondjam az NI interjúnkat, illetve új időpontot egyeztessek. Nem volt egyszerű, mert kismillió adatot kellett ismét bediktálnom, lebetűznöm és megértenem a választ. De sikerült mindkettőnkét elintéznem. Közben a biztosítót is újra hívtam, hogy bár a sürgősségin vagyunk, de ha olyan beavatkozás szükséges, amiért fizetni kell, akkor ez hogyan működik. Megmondtam a kórház nevét, hogy jelenleg hol vagyunk, pár telefonváltás után azt a választ kaptam, hogy nem tudja elérni a kórházat a diszpécser, hogy kérjen egy e-mail címet, amire elküld egy levelet, amiben az áll, hogy átvállalják a költségeket. Kissé felment bennem a pumpa, de igyekeztem higadt maradni és kértem, hogy akkor küldje el az én e-mail címemre, majd én bemutatom nekik a telefonomról vagy továbbküldöm, ha szükséges. Ennyiben maradtunk. Szerencsére megnyugtatott az orvos, hogy nem kell fizetnünk semmiért. Illetve a receptírásért kellett 8 font-ot. (bármilyen gyógyszert írnak fel a sürgősségin az 8 fontba kerül)

Az okostelefon hatalmas segítség volt, nagyban megkönnyíti az életünket. Nélküle a hazatalálás is bonyolultabb és hosszabb folyamat lett volna. Így egyszerűen, csak GPS alapján hazanavigáltuk magunkat. :)
Ezen is túl vagyunk, már minden rendben és megnyugtató, hogy képesek voltunk megoldani a feladatot. Sőt a mentős azt mondta, hogy teljesen jó az angolom :)

Leeds City

Már az NI interjúnkon is túl vagyunk, 4-6 hét alatt bírálják el és küldik ki a számunkat. Leeds-be kellett beutaznunk a Job Centerbe, mivel később amúgy is ide terveztünk költözni a városban is tettünk egy nagyobb sétát. 

A páromat két állásinterjú után felvették az első helyre ahová jelentkezett. Sikerült a szakmájában elhelyezkednie. Én is túl vagyok az első állásinterjúmon. Retusőrnek jelentkeztem egy nagy fotós céghez, várom hogy visszahívjanak és persze továbbra is folyamatosan bújom az álláshirdetéseket. Szabadúszóként már valószínű lenne egy fél állásom, de az NI szám nélkül egyelőre nem tudom megcsinálni a magánvállalkozóit :(.


A következő bejegyzésben egy kis képriportot láthattok Whitby ből egy gyönyörű kikötővároskából ahol pont a kirándulásunk idején tartották a GOTH weekend-et :)