Élet külföld után: 31/ Képriport a festői szépségű kikötővárosból, Whitby-ből- a GOTH weekend története


Goth weekend 2014

Velünk egy városban élő magyar barátaink hívtak el minket erre a kiruccanásra (ez úton is nagyon köszönjük a lehetőséget és az élményt :) )

Ahogy az előző posztban már beharangoztam, jöjjön hát a képriport (sajnos csak mobillal tudtam fotózni) Whitby városából, ahol évente kétszer rendezik meg az úgy nevezett GOTH weekend-et, amikor az angolok magukra öltik goth stílusú ruháikat és ellepik a kikötővárost :D (a hangulatot leginkább a Velencei karnevál forgatagához tudnám hasonlítani.)

A Gót-szubkultúra

De előbb még egy kis info: Utána olvastam kicsit angol nyelvű oldalakon, s megtudtam, hogy mi is ez valójában:

Az elsőt 1994 ben rendezték meg (azaz pontosan 20 éve) . Az egyik oldalon azt írják, hogy a Goth szubkultúra az 1980-as években nőtte ki magát a Punk Rock-ból. A Gótok jobbára sötét ruhát hordanak, gyakori a bársony, csipke, szegecsek és a bőr használata. Ruházatuk néha morbid vagy erotikus töltetű, melyet Erzsébet-korabeli, viktoriánus vagy középkori korszakokból merítenek. Elterjedtt a feketére festett haj, feketére festett körmök. Ijesztőre sminkelik magukat és jellemzően vonzódnak a vámpír és horror kultuszhoz.
A góth kultúra képvieslői Whitby városát tartják a spirituális hazájuknak, mivel Bram Stoker regényében Drakula gróf ide kötött ki először.

A rendezvényen nem csak Gótok, hanem az összes alternatív műfaj képviselteti magát (pl: Punk, Steampunk, Metal, Emo, Biker)

Egy másik oldalon azt írják, hogy a zord külső ellenére, mind tisztes polgárok és kedves melegszívű emberek. :D (Wikipédia: "A gótok általában nem támogatják az erőszakot. A média számos alkalommal tévesen kapcsolta össze erőszakos bűncselekményekkel a gót szubkultúra tagjait. Azonban az erőszak és gyűlölet nem része a gót ideológiának. Ehelyett az ideológia inkább a felismerésen, azonosuláson és a közösségi és egyéni bűnök miatti szomorúságon alapul, amit a kultúra egyéb területei igyekeznek figyelmen kívül hagyni vagy elfelejteni. Ezek a gót zenei stílusnak is a központi témái.^")

Ausztráliában szilveszterkor volt egy nagyon kellemetlen "élményem". Nem sokon múlt, hogy eltaposott a tömeg, mert a tüzijátékkor a közelünkben verekedés tört ki, és lökdösődni kezdtek az emberek. Pár osztálytársammal beszorultunk és moccanni sem tudtunk. Én eléggé bepánikoltam, halálfélelmem volt, ájulás közelében nagy nehezen bekönyörögtem magamat egy Pub előterébe, és azóta nem viselem jól, ha olyan helyen vagyok, ahol túl sok ember van és hasonló helyzet alakulhat ki. Ezért számomra a Whitby kirándulás felért egy sokk terápiával, ugyan is rengetegen voltunk, szűk utcákon hömpölyögtünk felfelé a dobmtetőn lévő apátságig és sírkövekig. Viszont mindenki rettentő nyugodt volt és figyeltek egymásra az emberek. Az első sokk után (amit a sok ember látványa és közelsége okozott) vissza tudtam lazulni és le tudtam küzdeni a pánikot- ez rendkivül pozitív élmény volt.